Anthocyaninok védik a magokat az űrben

Egy nemrégiben végzett kísérlet során a lila pigmentációval rendelkező, anthocyaninban gazdag rizsmagok magasabb csírázási arányt mutattak, mint a nem pigmentált fehér rizsmagok, miután azokat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kívül kihelyezték az űrbe. Az anthocyaninok, amelyek a növényeket az UV-sugárzással szemben védik, kulcsszerepet játszhatnak a magok életképességének megőrzésében a jövőbeli űrmissziók során.

A növények létfontosságúak az olyan rendszerekben, amelyek a jövőbeli űrbéli tartós emberi tartózkodáshoz szükséges tápanyagokat termelnének és szén-dioxidot recikláznának. Az űrben azonban eddig megfigyelték, hogy a magok életképessége csökken. A Tanpopo-3 küldetés, amely a JAXA (Japán Űrkutatási Ügynökség) egyik kutatási sorozatának része, az anthocyaninok szerepét vizsgálta a magok életképességének fenntartásában. Az eredmények és korábbi kísérletek arra utalnak, hogy az űrben a napfény sokkal károsabb a magokra, mint a sugárzás.

Alacsony költségű, autonóm technológia az űrkutatásban

A kutatók két olyan eszközt teszteltek, amelyek a térben végrehajtott, több lépésből álló kémiai reakciókhoz szükségesek, automatikusan keverve a megoldásokat. Ez az alacsony költségű, autonóm technológia új lehetőségeket kínál az űrbeli kutatások bővítésére, beleértve a kereskedelmi entitások munkáját is.

Az Ice Cubes #6-Kirara kísérlet, amelyet az ESA (Európai Űrügynökség) és a Japan Manned Space Systems Corporation fejlesztett, hőmérséklet-szabályozott inkubátort használt a mikrogravitációban történő fehérje kristályosítására. A Kirara rendszer lehetővé tette a cellulóz előállítását is, amely különböző alkalmazásokban hasznosítható.

X-rajz bináris csillagok megfigyelése

Egy másik kutatás során a NASA Neutron Star Interior Composition Explorer (NICER) műszere figyelte a 4U 1820–30 nevű ultrakompakt X-rajz bináris csillag 15 X-rajz kitörésének időzítését. Az X-rajz binárisok olyan neutroncsillagok, amelyek egy kísérő csillag körül keringenek, és anyagot vesznek el tőle. Ha a jövőbeli megfigyelések megerősítik az eredményeket, akkor a 4U 1820–30 lesz a leggyorsabban pörgő neutroncsillag, amelyet valaha X-rajz bináris rendszerben észleltek. A NICER célja a neutroncsillagok és más jelenségek pontos megfigyelése, hogy jobban megértsük az univerzum működését.

Ezek az eredmények új betekintést nyújtanak az űrkutatásba és a kozmikus jelenségek megértésébe.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük